Szoros választás dönthet Netanyahu hatalmon maradásáról Izraelben
Izrael október 27-én tart parlamenti választást, amely a Knesszet mind a 120 mandátumáról dönt, és egyben az első ilyen voksolás a 2023. október 7-i, Hamász vezette támadások, valamint az azt követő gázai háború és regionális konfliktus óta. A közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleznek Benjamin Netanyahu jobboldali, vallásos-nacionalista szövetsége és a zsidó pártokból álló ellenzéki tömb között: az előbbi 50, az utóbbi 52 mandátumra számíthat. A kormányalakításhoz azonban legalább 61 hely szükséges, ezért az eredmény önmagában még nem dönti el, ki marad hatalmon.
Az izraeli arányos választási rendszerben a pártoknak koalíciós partnereket kell találniuk, és eddig egyetlen párt sem szerzett önálló többséget. Netanyahu Likudja ezért akkor is megőrizheti a miniszterelnöki posztot, ha szövetsége kissé lemarad a felmérésekben. Hagyományos partnerei között szerepel Itamar Ben-Gvir Jewish Power pártja, Bezalel Smotrich Religious Zionism pártja, valamint a Sasz és az Egyesült Tóra Judaizmus ultraortodox pártok.
A négy ellenzéki párt – a Yashar, a Demokraták, a Yisrael Beytenu és a Together szövetség – szeptemberben megnemtámadási megállapodást kötött Netanyahu leváltására. A lehetséges miniszterelnök-jelöltek között Gadi Eisenkot és Naftali Bennett neve merült fel. A palesztin állampolgárokat képviselő Joint List és Ra’am együtt mintegy 13 mandátumot szerezhet; támogatásuk így döntő lehet, bár az ellenzéki vezetők többsége kizárta a velük kötendő koalíciót. Külső parlamenti támogatás vagy tartózkodás esetén viszont ezek a pártok úgynevezett biztonsági hálót adhatnának, cserébe többek között a palesztin államiság felé vezető útért és a szervezett bűnözés visszaszorításáért.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔