Óriási szimuláció mutatja meg, miként ért véget a világegyetem sötét korszaka
Az MIT, a Harvard University és más intézmények kutatói Lumina néven olyan szuperszámítógépes szimulációt készítettek, amely a világegyetem egyik legfontosabb átmeneti korszakát követi végig. A modell 2 milliárd évnyi korai kozmikus történetet játszik le egy mintegy 1,6 milliárd fényév, vagyis 500 megaparszek széles térségben. A számítás azt mutatja meg, hogyan jelentek meg az első csillagok és galaxisok, miként terjedt a sugárzás, és hogyan vált a kezdetben sötét világegyetem fokozatosan átlátszóvá a fény számára.
A folyamat a forró, sűrű ősrobbanás utáni állapotból indult. Körülbelül 380 ezer évvel később az elektronok atommagokhoz kötődtek, létrehozva a semleges hidrogént. Ezzel beköszöntött a kozmikus sötét korszak: a világegyetem már átlátszóvá vált az ősrobbanás maradványsugárzásának, de még nem voltak csillagok, amelyek bevilágították volna.
A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban közölt kutatás a hidrogén és a hélium újraionizációját is egyetlen modellben követi. A hidrogén ionizálását elsősorban az első csillagok és galaxisok ultraibolya sugárzása végezte, míg a héliumhoz szükséges erősebb sugárzás főként aktívan táplálkozó szupernagy tömegű fekete lyukaktól származhatott. Mark Vogelsberger, az MIT fizikusa szerint Lumina térfogata százszor nagyobb a korábbi legjobb szimulációkénál, és eredményeit más kutatók is összevethetik majd távcsöves megfigyelésekkel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔