Az örökbefogadásról és a kórházban maradó csecsemőkről tárgyalt a gyermekvédelmi bizottság

A gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló parlamenti bizottság ülésén az örökbefogadás szabályozásának változásai és a kórházakban maradó csecsemők helyzete került középpontba. Deli Judit, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai referense szerint 2010 és 2014 között több fontos intézkedés született, köztük az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályainak pontosítása, a gyermekvédelmi gyámság bevezetése és az egységes örökbefogadási rendszer létrehozása. A rendszer teljes fejlesztése azonban elmaradt.

A szakma bírálta a kötelező örökbefogadói tanfolyam eltörlését, a gyermek és az örökbefogadó közötti megengedett korkülönbség 45 évről 50 évre emelését, valamint az egyedülállók örökbefogadásának megnehezítését. Deli Judit szerint jelenleg évente kevesebb jelentkező kap alkalmassági határozatot, mint ahány örökbe fogadható gyermek van. Augusztus végi adatok alapján 899 gyermek várt örökbefogadásra, miközben 697, már alkalmasnak nyilvánított örökbefogadó szerepelt a rendszerben; tíz év feletti gyermekre ugyanakkor nem volt várakozó.

Különösen súlyos probléma a kórházban hagyott csecsemők számának növekedése: a 2023-as 50–100 közötti érték napjainkra 300-ra emelkedett. A meghallgatáson az alapellátás és a családmegtartó szolgáltatások megerősítését, a válságban lévő szülőanyák támogatását, valamint a kötelező felkészítő tanfolyam visszaállítását javasolták. Séra Natália szerint az örökbefogadás nem pusztán adminisztratív folyamat, hanem a gyermek számára legmegfelelőbb család megtalálása; tavaly 29 gyermek került vissza a szakellátásba örökbefogadó családoktól.