Montenegró és Albánia NATO-támogatást kér az orosz dezinformáció ellen
Montenegró és Albánia védelmi miniszterei, Dragan Krapović és Ermal Nufi NATO-szakértőket kérnek a növekvő orosz dezinformáció ellen, miközben mindkét ország az EU-csatlakozást sietteti: Podgorica 2028-ra, Tirana az évtized végéig. Krapović szerint Oroszország folyamatos információs kampányokkal célozza a montenegrói és a nyugat-balkáni társadalmak sérülékenységeit. Montenegróban 2027 nyarán parlamenti, Albániában májusban önkormányzati választás lesz. A NATO 2018-ban állapodott meg hibrid válaszcsapatokról; Antonio Missiroli volt NATO-helyettes főtitkár szerint egy ilyen csoport jellemzően körülbelül tucatnyi, tagállamoktól kölcsönzött szakértőből áll. Korábban Montenegróba 2019-ben, Litvániába 2021-ben, Albániába 2022-ben küldtek csapatot, utóbbit iráni kibertámadás után. Nufi aktívabb azonosítást, NATO-protokollokat és készenléti csapatokat szorgalmaz; szerinte az elmúlt évben nőttek a gyűlöletet szító kampányok, és Oroszországhoz közvetetten kötődő szervezetek is megjelennek. Edi Rama miniszterelnök Oroszországot és Iránt vádolta a május óta tartó korrupcióellenes tüntetések szításával; mindkét ország tagad. Blerjana Bino, a tiranai SCiDEV társalapítója szerint más ügyekben dokumentáltak orosz kötődésű kampányokat, Rama állítására viszont nincs bizonyíték, és a kormány ezzel a jogos állampolgári panaszokat delegitimálhatja. Bino szerint a dezinformáció az EU- és NATO-csatlakozást, valamint kulturális témákat, köztük az LMBTQ-kérdéseket célozza. Ljubomir Filipovic szerint Montenegróban Moszkva a pro-szerb, oroszbarát ellenzéket és a helyi szerb ortodox egyház hálózatát használja. A montenegrói rendőrség a múlt hónapban Mihail Zvinchukot tartóztatta le orosz befolyás gyanújával. Egy tavaszi NATO-felmérés szerint az albánok 95, a montenegróiak 52 százaléka támogatja a tagságot, utóbbi a szövetség legalacsonyabb aránya.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔