Princetoni egerek csak nézve is a küzdő társak agyi mintázatát utánozták, de a javulás néhány nap alatt elolvadt
Princetoni kísérletekben a mások küzdelmét csak néző hím egerek agyi mintázata a jobb harcosokéra emlékeztetett anélkül, hogy maguk részt vettek volna, a The Debrief szerint ez akár a Matrixbeli Neóhoz hasonló, agyba programozható készségek felé is mutathat – a változás azonban nem maradt tartós. A kutatók harcos, néző és kezdő csoportot állítottak: a harcosok nyolc napon át naponta három, nagyjából tízperces edzésen, köztük egy könnyen legyőzhető „pushover” ellenféllel sparringoltak. A nézők emelt állásról, átlátható akadály mögül látták, hallották és szagolták a küzdelmet, de nem csatlakozhattak. A kezdők hasonló méretű plüsspatkánnyal játszottak, harcot nem láttak.
A kilencedik napon mindannyian nehezen verhető ellenfelekkel küzdöttek, háromszor négy percet. Jorge Iravedra-Garcia, a tanulmány vezető szerzője, posztdoktori kutató filmre vette a viselkedést. Annegret Falkner, a Princeton idegtudományi adjunktusa, a cikk senior szerzője szerint a nézők a sétálást nem követték, de a támadásoknál orientálódtak, és nagyobb eséllyel fordultak oda. A nézők a harcosokhoz hasonlóan gyorsabban támadták a keményebb ellenfelet, mint a kezdők, kevesebb időt töltöttek háttal, és a viselkedések közti átmenetek koreográfiája is hasonlított. Egyik csoport sem támadott összességében többet, tehát nem lettek erőszakosabbak. Az agresszióhoz kötött agyterületeken a gátló sejtek tüzelése a nézőknél a harcosokéhoz volt hasonló; a nézés közbeni serkentő aktivitás inkább a kezdőkére emlékeztetett. A megfigyeléssel szerzett előny a kísérlet után néhány nap alatt elveszett, tehát az ilyen tanulást ismételni kellene.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔