Az EU klímaszabályairól szóló parlamenti vita megnyithatja az utat a konzervatívok és a szélsőjobb megállapodása előtt
Az Európai Parlament három meghatározó frakciója – a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Renew Europe és a Zöldek – szembeszáll az Európai Bizottság szén-dioxid-árazást lazító javaslatával. A vita tétje a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja: a balközép és centrista erők gyorsabb dekarbonizációt követelnek a nehéziparnak, amivel szembekerülnek a tervezetet támogató, legnagyobb frakcióval, az Európai Néppárttal (EPP).
A legfőbb töréspont a kvóták éves csökkentési üteme. A jelenlegi szabályok szerint az ETS hatálya alá tartozó ágazatok – például az energia-, acél- és vegyipar – kibocsátási kerete 2039 vagy 2040 körül nullára futna ki. Az EPP tárgyalója, a német Peter Liese a Bizottság javaslatához igazodva a 2040-es évekre halasztaná a zéró kibocsátási célt, szemben a zöld és baloldali frakciók szigorúbb menetrendjével. A látszólag apró különbség több millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást jelent.
A centrista kompromisszum elakadása a szélsőjobboldal felé tolhatja az EPP-t. A hagyományos politikai tűzfal már 2025-ben megbomlott, amikor az EPP a jobboldali ECR-rel, valamint a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája frakciókkal hozott tető alá megállapodást. Mivel az ECR cseh képviselője, Alexandr Vondra már jelezte együttműködési szándékát a reform kapcsán, fennáll a veszélye, hogy az EPP a radikális jobboldallal összefogva gyengíti az uniós klímacélokat.