Növekedési szemléletű, hátrányos diákok jobban teljesítenek, ha társaik is így gondolkodnak
Több mint 600 ezer 15 éves tanuló 2018-as PISA-adatait elemezték 79 országban, és azt találták: a hátrányos helyzetű, növekedési szemléletű diákok nagyobb eséllyel teljesítenek jól, különösen ha iskolatársaik is úgy gondolják, hogy a képességek fejleszthetők. A npj Science of Learningben megjelent tanulmány szerint a környezeti attitűd erősíti a hatást, nem pusztán az egyéni hit. Ronnel B. King, a Hongkongi Kínai Egyetem kutatója és munkatársai 606 191 diákot és 21 562 iskolát vizsgáltak; a minta körülbelül fele lány volt. A 2018-as OECD-PISA-kör azért került előtérbe, mert ez volt a legutóbbi, hagyományos, személyes osztálytermi körülmények között lefolytatott felmérés. A növekedési szemléletet azzal mérték, mennyire utasították el a diákok azt az állítást, hogy az intelligencia alig változtatható; a társak attitűdjét az iskola többi tanulójának átlaga adta. Akadémiailag rugalmasnak azt tekintették, aki országán belül a társadalmi-gazdasági státusz alsó 25 százalékába tartozott, mégis mindhárom tárgyban – olvasás, matematika, természettudomány – elérte legalább a 3-as, OECD-átlag körüli szintet. A saját és a társak növekedési szemlélete egyaránt összefüggött a rugalmassággal, a hatás kicsi–közepes volt, a többi tényező (nem, státusz, iskola összetétele, nemzeti jólét, jövedelmi egyenlőtlenség, országos attitűd) figyelembevétele után is. A két tényező interakciója erősítette a mintát: a saját hit akkor számított a legtöbbet, ha a kortársak is hasonlóan gondolkodtak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔