Elveszik az MMA különleges döntéshozatali jogait a Nemzeti Kulturális Alapban
A Nemzeti Kulturális Alap tervezett átalakítása megszüntetné a Magyar Művészeti Akadémia 2016-ban bevezetett különleges döntéshozatali jogosítványait. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium november 5-i tájékoztatása szerint az MMA elnökének többé nem kellene véleményeznie az NKA alelnökének kinevezését, és megszűnnének az akadémiának a szakmai kollégiumok működéséhez, valamint a kulturális források elosztásához kapcsolódó különleges jogkörei is. Helyettük nagyobb szerepet kapnának a kulturális szakmai szervezetek delegáltjai.
A minisztérium szerint a módosítás az NKA 2027-re tervezett átfogó reformjának első lépése, amely az intézmény hitelességének helyreállítását és a kulturális támogatási rendszer demokratizálását célozza. A tervezet indoklása az 1993 és 2016 közötti működési elvekhez térne vissza, amikor az MMA az NKA-ban a számos szakmai szervezet egyikeként vett részt, és nem rendelkezett törvényben rögzített meghatározó pozícióval. Az új szabályok elfogadásuk esetén 2027. január 1-jén lépnének hatályba.
A változtatást az MMA és a hozzá kapcsolódó művészek vitatják. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatot szerda estig mintegy 150 Kossuth- és Széchenyi-díjas, illetve más művészeti díjjal kitüntetett akadémikus és köztestületi tag írta alá. Szerintük a szakmaiság nem kiváltság, a művészeti teljesítmény nem ideológiai kérdés, és az MMA közel 1400 tagjának kizárása mellett nem szólnak szakmai érvek. A delegálási arányokról készek párbeszédet folytatni, de átfogó, a szakmai autonómiát és a pluralizmust biztosító reformot sürgetnek. Az NKA-törvény módosításának társadalmi egyeztetése november 10-én kezdődött, és november 18-ig tart.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔