Budapest és a Balaton mellett más térségekben is nagy turisztikai tartalék van
Michalkó Gábor turizmuskutató szerint Magyarország idegenforgalmának fejlődését nem elsősorban a turisták számának növelése szolgálná, hanem a jobb minőségű, nagyobb költést eredményező és igazságosabban szabályozott turizmus. A Pannon Egyetem GTK egyetemi tanára és a HUN-REN CSFK tudományos tanácsadója úgy látja, hogy Budapest turizmusa jelenleg nagyrészt magától működik, miközben hiányzik az egységes városi pozicionálás, a tudatos stratégia és a következetes irányítás. Ez a főváros mellett a Balaton és más, kevésbé kihasznált térségek fejlesztésének szükségességére is ráirányítja a figyelmet.
Az interjúban szó esik az Airbnb körüli konfliktusokról, valamint arról, hogy a fapados repülés, az online foglalási rendszerek és a közösségi média miként erősítették fel a tömegturizmust. Michalkó szerint az utazás széles körűvé válása önmagában fontos társadalmi nyitás, a probléma akkor kezdődik, amikor az elveszíti belső indokát, és öncélú fogyasztássá válik.
A kutató a „jó hely” fogalmát sem pusztán turisztikai vagy marketingkategóriaként értelmezi. Egy térség akkor működik jól, ha az ott élők dolgozni, megélni, kapcsolatokat építeni és közösséghez tartozni is tudnak. A Balaton példáján Móricz Zsigmond 1927-es írását idézi fel, amelyben a tó azért „jó hely”, mert az ott élőknek van kenyerük, vagyis társadalmi és egzisztenciális értelemben is élhető. Michalkó a mesterséges intelligenciát kutatói munkájában gyorsító eszköznek tartja, amely nem helyettesíti, hanem támogatja a gondolkodást, az ellenőrzést és a szerkesztést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔