Diplomáciai erőfeszítések előznék meg az újabb etióp–eritreai háborút
Az etióp szövetségi erők visszaszorították a Tigrayi Népi Felszabadítási Front, vagyis a TPLF és hat másik fegyveres csoport szeptemberben indított offenzíváját, a harcoló alakulatok pedig elvesztették az ellenőrzést a térség felett. Ezt követően Abiy Ahmed miniszterelnök hat hónapra ideiglenes regionális kormányzatot nevezett ki Tigrében. A kabinet feladata a biztonság helyreállítása, a lakosság hazatérésének segítése, a piacok újranyitása és a humanitárius segítség eljuttatása a rászorulókhoz, valamint a regionális választások feltételeinek megteremtése. Mekelle új polgármestere, Shishay Amare szerint a választások előkészítését hat hónapon belül lezárhatják.
A harcok azért is keltettek aggodalmat, mert a térségben még mindig nem heverték ki a 2020 és 2022 közötti tigréi háború következményeit. Abból a konfliktusból mintegy egymillió ember maradt lakóhelyétől távol, az Afrikai Unió becslése szerint pedig körülbelül 600 ezren haltak meg harcok, éhínség és az egészségügyi rendszer összeomlása miatt. Továbbra is rendezetlen a nyugat-tigréi terület hovatartozása, amelyre Tigré és a szomszédos Amhara állam is igényt tart.
Közben ismét romlott Etiópia és Eritrea viszonya. A két ország 2018-ban békét kötött, Eritrea azonban később az etióp szövetségi erők oldalán vett részt a tigréi háborúban. Addis Ababa most azzal vádolja Asmarát, hogy támogatja a tigréi erőket és megsérti Etiópia területét, amit Eritrea tagad. A határ menti csapatmozgásokról szóló jelentések, a 2022-es pretoriai megállapodás meggyengülése, valamint a Szudánban és az Etiópia–Egyiptom viszonyban fennálló feszültségek szélesebb regionális háború veszélyét vetik fel. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság önmérsékletre és párbeszédre szólította fel a feleket; Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a határ menti katonai felvonulás eszkalációhoz vezethet.