Több mint ötezer éves húgyúti követ találtak egy bronzkori férfi csontjai között Oroszországban
Egy több mint ötezer évvel ezelőtt élt férfi húgyúti kövét azonosították oroszországi bronzkori temetkezés csontmaradványai között: a 21×17 milliméteres, barnás, szabálytalan képződmény laboratóriumi vizsgálata szerint a húgyúti rendszerben alakult ki, tartós bakteriális fertőzés hatására. A lelet az Észak-Kaukázus előterében, a sztavropoli Ipatovo–5 lelőhelyen, a majkopi kultúrához tartozó, Kr. e. 3300–3000 körüli kurgán föld alatti kamrájából származik; a 40–49 éves férfit bal oldalára, felhúzott lábakkal, kezeit az arca közelében helyezték. A követ nem a feltáráskor, hanem a tárolt kézcsontok átvizsgálásakor vették észre; sérült részén kristályos szerkezet látszott. A moszkvai Lomonoszov Egyetem kutatói hét módszerrel, többek között röntgennel, elektronmikroszkóppal és CT-vel elemezték, a követ szétroncsolás nélkül, rétegenként. Főként kalcium-foszfát ásványokból áll, whitlockittal; hiányzik a kalcium-oxalát és a húgysav, ezért a kőképződés oka inkább elhúzódó fertőzés, nem a térségben kimutatott hús- és tejfogyasztás. Több kristályosodási központból nőtt, rétegesen, hosszabb idő alatt. Nem bizonyított, hogy veséből vagy dülmirigyből származik; a közlemény a veseeredetet valószínűbbnek tartja. Natalja Berezina szerint a betegség évekig tarthatott, fájdalommal és vizelési nehézséggel. A csontváz kopást, köszvényre utaló károsodást, kulcscsont-, ágyéki csigolya- és orsócsontsérülést is mutat; a kő halálhoz való viszonya nem állapítható meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔