A magasabb hiány miatt módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentősen módosította 2026-os finanszírozási tervét, mivel a költségvetés finanszírozási igénye a korábban vártnál magasabb lett, és előre kell finanszírozni a várhatóan év végén beérkező uniós forrásokat is. Az idei tervezett nettó kibocsátást 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra emelték. Ennek egy része a nagyobb hiány fedezését szolgálja, másik része pedig a likvid eszközállomány növelését, amelyre a mintegy 2200 milliárd forintnyi uniós forrás előfinanszírozása miatt van szükség.

Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a kormány augusztusban 1665 milliárd forinttal, 7110 milliárd forintra emelte a 2026-os költségvetés pénzforgalmi hiányát. A kincstári likviditás júliusban rekordot, 5500 milliárd forintot ért el. A módosított teljes bruttó kibocsátási terv 16 391 milliárd forintról 20 414 milliárd forintra nőtt, ami a GDP mintegy 20 százalékának felel meg. A forintkibocsátás 3621 milliárd, a devizaforrás-bevonás pedig körülbelül 421 milliárd forinttal lehet magasabb az eredetileg tervezettnél.

Az intézményi forintpiacon 7392 milliárd forintos bruttó kibocsátással számolnak, míg a lakossági forint-állampapírok tervét 5335 milliárdról 5634 milliárd forintra emelték. Az ÁKK idén három devizakötvény-kibocsátással összesen 7,5 milliárd eurót vont be, és az év hátralévő részében nem tervez újabb aukciót. A devizaadósság aránya továbbra is a 30 százalékos, plusz-mínusz 3 százalékpontos sávban maradhat. A hozamok csökkenése az éves kamatterhet a jelenlegi, GDP-arányos 4 százalékról akár egy százalékponttal mérsékelheti, ami mintegy 1000 milliárd forintos megtakarítást jelenthet.