Fertőrákoson ma is áll Magyarország egyetlen köztéri pellengére
Fertőrákoson maradt fenn Magyarország egyetlen olyan köztéren álló pellengére, amely ma is megtekinthető. A kőből készült, hasáb alakú szégyenkövet 1630-ban állították fel a piactér alatt épített új földalatti börtön fölött; hengeres csúcsát gúla díszíti. A település püspöki privilégiumként kapta meg az önálló bíráskodás és a pellengérállítás jogát, így a magisztrátus dönthetett arról, hogy az elítéltet a tömlöcbe zárják vagy nyilvánosan megszégyenítsék.
A pellengérre főként kisebb bűnök elkövetői kerültek: rágalmazók, káromkodók, garázdák, kisebb tolvajok, illetve erkölcstelennek minősített asszonyok. A poroszló vagy a hóhér az elítéltet a szégyenkőhöz kötözte, akit a tömeg gyakran leköpött, záptojással vagy rothadt gyümölccsel dobált meg. Előfordult vesszőzés, valamint állatfejet formázó álarc, a lopással vádoltak nyakába pedig az eltulajdonított tárgyat is akaszthatták. A büntetés után következhetett a „kiseprűzés”, vagyis a településről való kivezetés.
A pellengéreket II. József 1780 után kiadott rendeletei nyomán a legtöbb helyen lebontották, Fertőrákoson azonban a szégyenkő később is használatban maradt. 1912-ben egy házasságtörő asszonyt, az 1930-as években pedig egy kukoricatolvajt állítottak rá. Utoljára 1946-ban alkalmazták eredeti céljára, amikor egy krumplitolvajt tettek közszemlére.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔