A francia elnökválasztásban a szélsőjobb és a szélsőbal vezet, a mérsékelt mezőny széttagolt
Öt hónappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt, amelyen Emmanuel Macron utódját választják, a verseny a májusi második forduló két helyéért egyelőre kevéssé nyitott: a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon áll elöl, a többi jelölt messze lemaradva. Támogatóik uralják a közösségi médiát és az utcákat, ami a mainstreammel való radikális szakítást jelzi. Mintegy tíz éve Macron 39 évesen, közhivatalra soha nem pályázva nyert; az „en même temps”, a bal és a jobb egyidejű merítése soha nem vált mozgalmak koalíciójává. A francia intézmények az erős végrehajtó hatalomra épülnek, így Macron egyedül kormányozhatott, a jelenlegi kisebbségi kabinettel a parlamentben is alulmaradva. Sok francia mély ellenérzést táplál a távozó elnök iránt, miközben külföldön sokan még a karizmatikus, fősodorbeli csodagyereket látják. A jobboldali konzervatívoktól a szocialistákig a mérsékelt erők eddig nem tudtak olyan jelöltet felmutatni, aki összetartaná a középet; a kérdés, hogy lázadó vagy hagyományosabb politikával, milyen üzenettel és programmal próbálkozzanak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔