A Tisza első költségvetésében látszik, miből finanszíroznák a fordulatot
Magyar Péter a Telexnek Kármán András első, 2027-es költségvetését „mesterműnek” nevezte: a kormány egyszerre akarja teljesíteni a választási ígéreteket és jelentősen csökkenteni az államháztartási hiányt. Több jutna nyugdíjasoknak, családoknak és közszolgáltatásoknak, miközben az állam saját működésének költségeit radikálisan visszafogják. 2030-ra az euróbevezetés feltételeit is meg akarják teremteni, amihez a hiányt tartósan 3 százalék alá kell szorítani. A befektetők egyelőre bizalmat szavaztak, de már a bemutatás előtt azt várták, hogy a kiigazítás nehezét ne a ciklus végére halasszák; a 4,9 százalékos jövő évi hiánycélt jónak tartott szintnek tekintik, a bizalomhoz azonban hiteles fedezet és teljesülő bevételek kellenek.
A péntek este benyújtott dokumentumban szerepel a családi pótlék duplázásának fedezete, a 120 ezer forintos nyugdíjminimum, az egészségügyi többlet és a közszolgálati béremelések kerete. A hiányjavulás jelentős részét egyszeri kiadások kifutása adja; a vállalatoktól több adót szednének, a takarékosság korábbi lakossági támogatásokra is kiterjed. Magyar a parlamenti bemutatón jelezte, hogy a bankoktól, biztosítóktól, energiacégektől és kereskedelmi láncoktól is többet kérnek, a különadók felülvizsgálatát a stabilizálás utánra tette; Kármán András szerint jelenleg nincs mód a nagyvállalatok széles körének adóterheit csökkenteni. A társasági adó tervezett bevétele 1009,2 milliárdról 1431,6 milliárdra, az innovációs járuléké 176,3-ról 295,8 milliárdra nő. A reklámadót sávos rendszerben hozzák vissza, 14 milliárd forint bevételt várnak belőle, a kórházi várólisták rövidítésére. A társasági adó és az innovációs járulék átalakításától 240 milliárd többletet várnak, ami az alacsonyabb keresetűek 250 milliárdos adójóváírásának 96 százalékát fedezné; a két adónem teljes bevétele csaknem 542 milliárddal nő. Az 500 millió eurónál nagyobb árbevételű cégeknél a társaságiadó-kulcs 15 százalékra emelkedik a globális minimumadóhoz igazodva, az iparűzési adó részleges beszámítása miatt a tényleges teher 11,25 százalék; az innovációs járulék kétharmadával nő, a különadók megmaradnak. A vagyonadóból várt 200 milliárd a minimálbér-adócsökkentés 250 milliárdos költségének csak mintegy 80 százalékát fedezi. A Széchenyi Kártya Program megmarad, de kisebb kerettel: agrárkonstrukciókkal együtt az idei mintegy 345 milliárd helyett jövőre közel 250 milliárd jut rá. A kormány 1465 milliárdos megtakarítási tervről is beszél.