Árpád-kori város régészeti kincseit tárják fel Bugac határában
A 24.hu háromrészes cikksorozatban mutatja be egy Bugac határában feltárt Árpád-kori város, Pétermonostora történetét. A település kapcsán szinte semmi sem szokványos. Története a végéről kezdődik, mert a tatárjárás idején kirabolták és teljesen elpusztították. Éppen ez őrizte meg a gazdagságát az utókornak. Még a nevét sem ismerjük biztosan.
A leletek jelentősen árnyalják a középkori Magyarországról alkotott képet. Korábban ismeretlen gazdagságról és fejlett társadalomról tanúskodnak. A város erődszerű monostorában őrizhették Szent Péter ereklyéjét. A lakók zarándoklatokon vettek részt, akár a Szentföldet is megjárhatták. Voltak emeletes házak és kövezett főtér is. A tárgyak nyugat-európai összehasonlításban is páratlanok, és a cikk szerint felülmúlják a világ akkori császári központjainak kincseit. A gyerekek ugyanúgy firkálták az iskola berendezését, mint a mai diákok, és a rajzaik fennmaradtak. A város ugyanakkor a tatárjárás kegyetlenségének is tanúja: kivégzett gyerekek, agyonvert állatok és egy csontszőnyeg maradt utána.
A feltárást Dr. Rosta Szabolcs régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója vezeti. A helyszínen és a történelmi tárgyakat őrző emlékhelyen vele és Rácz Bernát művészettörténésszel, a Közép-Európai Egyetem kutatójával járják körül a lelőhelyet. A szerkesztőség korábban a tatárjárás új kutatási eredményeiről is írt, ezek A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című könyvben is megjelentek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔