A nyak kialakulását nem a fej mozgatása indíthatta el
A nyak kialakulása fontos állomás volt a gerincesek vízi életből szárazföldi mozgásba vezető evolúciós átmenetében, de egy új, a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint kezdetben nem feltétlenül a fej szabadabb mozgatása volt a legfontosabb előnye. A mintegy 380 millió évvel ezelőtti korai négylábúak nyaka ugyanis a korábbi feltételezéseknél jóval merevebb lehetett.
A kutatók ősi gerincesek fosszíliáit és ma élő tokhalak biomechanikai adatait vetették össze. A tokhalak gerincoszlopában megtalálható a gerinchúr, egy hosszanti, rugalmas szöveti képződmény, amely a korai négylábúaknál is fontos szerepet játszott, ám a fosszíliákból mechanikai tulajdonságai nem rekonstruálhatók pontosan. A gerinchúr merevségének mérése alapján modellezték a Tiktaalik roseae és más korai négylábúak nyakának mozgását.
Az eredmények szerint a fej megemelésének lehetősége legfeljebb a halaknál megfigyelhető tartományt érhette el, a fej oldalirányú elfordítása pedig nem volt megvalósítható. Az izmok, a bőr és a bőrbe ágyazódó csontok a tényleges mozgást még tovább korlátozhatták. A nyak kezdeti kialakulása így inkább az elülső végtagok helyváltoztatásban betöltött szerepének átalakulásához kapcsolódhatott. A vizsgálat első szerzője Dana E. Korneisel, az Uppsalai Egyetem kutatója, a munkában Tom Stewart, a Pennsylvaniai Állami Egyetem professzora is részt vett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔