Neandervölgyi génváltozat csökkentheti a skizofrénia kockázatát
A PNAS-ban megjelent kutatás szerint a modern ember genomjában máig jelen lévő neandervölgyi DNS egy szakasza csökkenti a skizofrénia kockázatát, és az agy vizuális feldolgozásért felelős részének méretéhez is kapcsolódik. Az UK Biobank adatai alapján azoknál, akik a variáns mindkét másolatát hordozzák, közel 10 százalékkal alacsonyabb a megbetegedés esélye. A nyakszirti lebeny térfogata génmásolatonként mintegy 0,85 köbcentiméterrel, két kópia esetén 1,7 köbcentiméterrel csökken.
Nadav Ahituv, a Kaliforniai Egyetem (UCSF) Humángenetikai Intézetének igazgatója független bírálóként emelte ki, hogy ez az anatómiai hatás fontos adalék a modern agy fejlődésének megértéséhez. Hugo Zeberg, a Karolinska Intézet evolúciós genetikusa és társszerző szerint a szakasz szorosan kapcsolódik a DAAM1 génhez, amely a korai agyfejlődést irányítja; a pontos kölcsönhatás még nem tisztázott. A variáns nem mutatott statisztikai összefüggést a depresszióval, a bipoláris zavarral, az ADHD-val vagy az általános intelligenciaszinttel.
A fosszilis koponyák szerint a neandervölgyiek nyakszirti lebenye nagyobb volt, így paradox, hogy DNS-ük ma kisebb térfogatot eredményez – a funkció a modern genomban megváltozhatott. Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet igazgatója, 2022-es orvosi Nobel-díjas társszerző szerint a mai neandervölgyi DNS túlnyomó része egyetlen, nagyjából 47 ezer évvel ezelőtti keveredésre vezethető vissza a Közel-Keleten vagy Európában. Az ősi gének korábbi kutatások szerint az izomtömeget, az immunrendszert és a COVID lefolyását is befolyásolhatják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔