Harminckét év után sem gyógyultak be a ruandai népirtás sebei
A tuszik ellen 1994-ben elkövetett ruandai népirtás után 32 évvel az ország még mindig a teljes megbékélés felé vezető úton jár. Papias Musengamana, Byumba püspöke szerint a tragédia mély sebeket hagyott, ezért a kiengesztelődés nem lezárt esemény, hanem állandó és hosszan tartó folyamat. A püspök erről a Katolikus Akció Nemzetközi Fórumának október 15. és 18. között Rómában tartott rendezvénye alkalmából beszélt.
A ruandai egyház a társadalmi visszailleszkedést is segíti azoknál a fogvatartottaknál, akik hamarosan letöltik az 1994-es bűncselekmények miatt kiszabott büntetésüket. Az évtizedek után szabadulók egy alapjaiban megváltozott országgal találkoznak, miközben családjuknak és közösségüknek is fel kell készülnie a fogadásukra. Musengamana szerint már létrejöttek olyan családi és személyes kiengesztelődések, amelyek azt mutatják, hogy a kapcsolatok helyreállítása lehetséges, de sok feladat maradt.
Az egyház következő 25 éves programjában a megbékélés mellett a családokra, a fiatalokra és az oktatásra helyezi a hangsúlyt. Ruanda lakosságának több mint 70 százaléka fiatal, ezért különösen fontos, hogy minden gyermek iskolába járhasson; az osztályok gyakran túlzsúfoltak, az oktatás minőségén pedig javítani kell. Az egyház óvodákat, általános és középiskolákat működtet, miközben az alkohol, a kábítószerek, a munkanélküliség és a közösségi média tudatos használata is komoly kihívást jelent.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔