Hat gigawattos tengeralatti kábel kötné össze Kanada keleti részét az észak-európai hálózattal

Hat gigawattos tengeralatti kábel kötné össze Kanada keleti részét az észak-európai hálózattal

Korai fejlesztési szakaszban áll a NATO-L (North Atlantic Transmission One Link) nevű projekt, amely egy 3500–4000 kilométer hosszú nagyfeszültségű tengeralatti kábelrendszert fektetne le az Atlanti-óceán alatt, hat gigawattos kétirányú átviteli kapacitással kötve össze Kanada keleti részét és az észak-európai villamosenergia-hálózatot – ez nagyságrendileg több nagy atomerőmű-blokk teljesítményének felel meg. A terv valódi értékét nem az adná, hogy Kanadából folyamatosan olcsó áram érkezzen, hanem a kontinensek közötti hatórás időeltolódás és az eltérő időjárási rendszerek kihasználása: amikor reggel Európában megugrik a fogyasztás, Kanada keleti felén még éjszaka van, így az ottani víz- és szélerőművek szabad kapacitása európai irányba indulhat, később pedig az északi-tengeri szélenergia szolgálhatja ki az észak-amerikai csúcsot. Az Ember energetikai kutatóintézet elemzése szerint a két hálózat egymást kiegyenlítve oldhatná meg a megújulók legnagyobb problémáját, azaz hogy a termelés és a fogyasztás időben nem találkozik. Az elképzelés nem új: az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja már 2018-ban modellezett egy 4000 megawattos kapcsolatot, amely 2030-ra évente mintegy 177 millió euró társadalmi-gazdasági hasznot teremthetett volna. A kihívás azonban óriási: a nyomvonal helyenként 4000 méteres óceáni mélységben haladna, HVDC-technológiára épülne, a veszteség több ezer kilométeren elérheti a tíz százalékot, a becsült költség pedig 20–28 milliárd euró, bár hivatalos végleges költségvetés még nincs. A projekt geopolitailag is aktuális: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-i évértékelő beszédében ennél is szélesebb körű EU–Kanada közeledést javasolt.