Heves megyei neveket is tartalmaznak a megnyitott ügynökakták
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta az 1990 előtti kommunista rezsim ügynökeinek és informátorainak fennmaradt névsorát, illetve annak egy részét. A magyar állam ezzel 37 éves adósságot törleszt, a teljes kép azonban már nem állítható össze: a rendszerváltás idején a Rákosi- és Kádár-kori titkosszolgálatok civil kapcsolatairól szóló nyilvántartások jelentős részét megsemmisítették. A megmaradt adatok kisebb része papíron, más része mágnesszalagon maradt fenn. November 4. után kereshetővé váltak az úgynevezett 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok „H” adattára, 2027. február 25-ig pedig a levéltárban őrzött beszervezési dossziék is hozzáférhetők lesznek.
Heves megyéhez születési helyük alapján 1111 egykori nyilvántartott kapcsolódik, bár közülük sokan később máshol éltek. A legtöbben Egerben születtek, összesen 133-an, Hatvanhoz 112, Gyöngyöshöz 81, Heveshez 54, Füzesabonyhoz 39, Recskhez 27, Erdőtelekhez 26, Tiszanánához pedig 22 név köthető. A kartonok az érintettek foglalkozásáról, beszervezésük idejéről és körülményeiről, valamint az együttműködés megszűnésének okáról is tartalmazhatnak adatokat. A nyilvántartásban informátorok, ügynökök, diákok, katonák, ügyvédek, orvosok, ipari és kulturális területen dolgozók, valamint papok és lelkészek is szerepelnek. Rainer M. János történész szerint a hozzáférés fontos, de a puszta nevek önmagukban nem adnak teljes történetet: ahhoz azt is meg kell ismerni, ki mit jelentett, milyen körülmények között működött együtt, és milyen következményei voltak ennek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔