Az iráni állam külföldön is nyomás alatt tartja a száműzött újságírókat
Az Iránból távozó független újságírók külföldön sem szabadulnak feltétlenül az állami nyomástól: a rezsim a hátrahagyott családtagokon, bankszámlákon és ingatlanokon keresztül tartja őket sakkban. Válságidőben a hatalom bűnbakokat keres, és a már régóta száműzetésben élő riporterek is a listára kerülhetnek. Szeptember végén az iráni igazságszolgáltatás bejelentette, hogy elkobozza a „ellenséges kormányokkal való együttműködéssel” vádolt személyek vagyonát. A korábban meghirdetett terv mintegy 400 külföldön élő újságírót, aktivistát, művészt és sportolót érint.
Amir Soltanzadeh, a DW-nek is dolgozó száműzött szabadúszó a „hazaárulók” között találta a nevét. Szülei iráni házában sajátja lényegében csak egy könyvespolc; bankszámláját is befagyasztották, rajta mintegy 500 euróval, amiből családjának vásárolt ajándékot. Azt hangsúlyozta, nem Irán ellen lépett fel, álláspontjai az ott élők helyzetének javítását célozták. Rokoni kapcsolatok szakadtak meg, apja emiatt veszítette el állását, anyja pedig állandó szorongásban él; a riporter hónapokra megszakította a közvetlen kapcsolatot, és közvetítőn keresztül tartotta a családdal a kapcsolatot.
A minta visszatérő: nyugati médiumokat és újságírókat a CIA, a Mosszad ügynökeiként vagy felforgató propagandistákként állítanak be. A hatóságok közösségimédia-fiókokat törnek fel, beszélgetéseket hallgatnak le, és ezeket belföldi kapcsolatok ellen használják. Egy névtelenséget kérő, Iránban dolgozó újságíró szerint a fogvatartottak, kivégzések és tüntetők témája csak erősen cenzúrázva jelenhet meg. Az alkotmány 24. cikke sajtószabadságot ír elő, a sajtótörvény azonban évtizedek óta tiltja az iszlám köztársaság veszélyeztetését, a papság és a legfőbb vezető sértését, valamint a hamis információ terjesztését – tág megfogalmazásokkal, amelyek teret adnak a beavatkozásnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔