Október 6. az aradi vértanúk és Batthyány Lajos emléknapja
A kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás emlékére. 1849 ezen napján végezték ki Aradon a honvédsereg tizenhárom főtisztjét, Pesten pedig az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajos grófot. A megtorlást a császári hatalom szándékosan az 1848-as bécsi felkelés és Latour osztrák hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette.
Batthyányt koncepciós eljárásban ítélték felségárulásért kötél általi halálra az osztrák hadijog alapján, az ítéletet pedig Haynau hagyta jóvá. Mivel a politikus a pesti Újépületben egy becsempészett tőrrel súlyosan megsebesítette a nyakát, Johann Kempen altábornagy golyó általi halálra változtatta a büntetést. Batthyány nem engedte bekötni a szemét, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak: „Allez, Jäger! Éljen a haza!”.
Aradon a halálra ítélt tisztek közül Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidot és Lázár Vilmost golyó által végezték ki a sáncban, míg Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt felakasztották. Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre gyászlobogót tűznek ki, és iskolai megemlékezéseket tartanak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔