Megoldódhat a Holt-tengeri tekercsek kétezer éves naptár-rejtélye

A Holt-tengeri tekercsek évtizedes naptárvitájára a Tel-Avivi Egyetem új magyarázatot kínál. Eshbal Ratzon, a zsidó filozófia tanszék és a Cohn Intézet professzora a Tarbiz folyóiratban amellett érvel, hogy a kumráni szekta 364 napos naptára a második században, a közösség formálódó időszakában valóban használatban volt, a szent idő méréséről szóló vita pedig hozzájárulhatott a jeruzsálemi intézményektől való elszakadáshoz.

A 364 nap pontosan 52 hétre osztható, ezért az ünnepek mindig ugyanazon a hétköznapon maradtak, amit isteni tökéletességnek tekintettek. Elutasították, hogy a jeruzsálemi Templom vezetői határozzák meg a dátumokat, mert szerintük azokat Isten a teremtéskor rögzítette. A rendszer azonban nagyjából egy és egynegyed nappal rövidebb a körülbelül 365 napos csillagászati évnél: húsz év korrekció nélkül az ünnepek majdnem négy héttel elcsúsznának, évtizedek után a tavaszi, mezőgazdasági ünnep télre vagy őszre is eshetne.

Ratzon szerint a tekercsek nem igazolják sem a plusz napok rendszeres beszúrását, sem azt, hogy a naptár soha nem volt mindennapi használatra. Később a csillagászati eltérés és a hasmoneus vezetéssel, Alexandrosz Jannaiosz idején változó politikai viszonyok miatt felhagyhattak vele. Közel húsz kumráni tekercs foglalkozik naptárral és csillagászattal; a Jubileumok könyve a holdnaptárt bírálja, a 364 napos rendet Mózesnek a Sínai-hegyen adott eredeti naptárként mutatja be.