A Voyager–1 már egynapi fényútra jár a Földtől
A Voyager–1 1977. szeptemberi felbocsátása óta folyamatosan távolodik a Földtől, és november 18-án elérte az egynapi fénytávolságot: 16,1 milliárd mérföldre, vagyis mintegy 26 milliárd kilométerre jár bolygónktól. A Mini Cooper méretű szonda óránként 37 800 mérföldes sebességgel halad, így továbbra is ez a legtávolabbra jutott ember alkotta tárgy. A rádiójeleknek 24 órára van szükségük, hogy elérjék, és újabb 24 órára, hogy visszaérkezzenek; a gyenge jeleket a NASA hatalmas rádiótávcsöveivel fogják.
A Voyager–1 először a Jupiterről és a Szaturnuszról készített felvételeket, majd 2012-ben átlépte a heliopauzát, a Nap részecskékből és mágneses mezőből álló védőburkának határát, és belépett a csillagközi térbe. Fedélzetén egy 12 hüvelykes, aranybevonatú rézlemez utazik, amely az emberi kultúráról és a földi élet sokféleségéről üzenhet egy esetleges fejlett civilizációnak. A lemezen 55 nyelvű üdvözlet, Mozart és Chuck Berry zenéje, valamint egy csecsemő sírásának és egy bálna énekének hangja is szerepel.
A szonda 1990-ben, Carl Sagan kezdeményezésére visszafordította kameráit a Föld felé. Az így készült „halványkék pont” képen bolygónk alig több mint egy pixelnek látszik, mégis arra emlékeztet, hogy minden emberi élet ezen a törékeny világon bontakozott ki. A Voyager útja közben az emberiség jelentősen átalakította a Föld éghajlatát, élőhelyeit és ökoszisztémáit, ezért a szonda távoli nézőpontja egyben önvizsgálatra is késztet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔