A 4,9 százalékos hiánycél szűk mozgásteret hagy 2027-re
A 2027-es költségvetés egyik legfontosabb vállalása a GDP 4,9 százalékára kitűzött államháztartási hiánycél. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint az 5 százalék alatti cél fontos jelzés a pénzügyi piacoknak, ugyanakkor nagyon szűk mozgásteret hagy a kormánynak. Ha a hiány a tervezettnél magasabb lesz, az megingathatja a befektetői bizalmat, gyengítheti a forintot és kedvezőtlenül hathat az állampapírpiacra. Az elemző szerint az euróbevezetés iránti bizalom is sérülhet.
A bejelentett intézkedések jelentős többletkiadásokkal járhatnak. A tervek között szerepel a családi pótlék megduplázása, a mediánbér alatti keresetek adóterhének csökkentése, a minimálnyugdíjak és a nyugdíjasoknak szánt juttatások emelése, valamint az ágazati bérek és az egészségügyi kiadások növelése. Emellett több támogatást kaphatna a gyermekvédelem, mérséklődhetne az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása, és nőhetne a Budapesti Közlekedési Központ támogatása. Árokszállási Zoltán szerint ezek együttesen mintegy 2100 milliárd forinttal növelhetik a hiányt, vagy ennyi forrást hagyhatnak a gazdaság szereplőinél.
A fedezet megteremtésére a kormány vagyonadót, magasabb dohány- és társasági adót, emelt innovációs járulékot, átalakított cégautóadót, nagyobb bányajáradékot és újból bevezetett reklámadót vázolt fel. Ezek önmagukban várhatóan nem ellensúlyozzák a kiadások növekedését, ezért a korábban pazarlónak minősített állami működés visszafogásából is megtakarításokat várnak. Magyar Péter 2027-re mintegy 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést tart elérhetőnek, de ennek részletei és időzítése még nem teljesen ismertek.