Az EJBE tíz, a krími annexió után eltűnt ukrán gyermek ügyét tárgyalja

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJBE) kedden tíz ukrán gyermek ügyét hallgatta meg, akiket Oroszország 2014-es krími annexiója után gyermekintézményekből kényszerítettek át, és örökbefogadásra jelöltek. Az Ukrán Helsinki Emberi Jogi Unió szerint orosz állampolgárságot erőltettek rájuk, és 2014 óta – az ukrán hatóságok ismételt kérései ellenére – nincs róluk információ, ami a szervezet szerint erőltetett eltűnés. A gyerekek 2014-ben egy–öt évesek voltak, orosz családokhoz kerültek – mondta Denys Chistikov ukrán tisztségviselő. Ukrajna e tíz esettel a politika rendszeres jellegét és léptékét akarja bemutatni; további százak sorsát tartják aggasztónak.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 2017-ben adott ki letartóztatási parancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása és átszállítása miatt. Thordis Kolbrun Reykfjord Gylfadottir, az Európa Tanács főtitkárának különmegbízottja a tárgyalás előtt emlékeztetett: minden ügy mögött egy gyermek áll, akinek a sorsát, személyazonosságát és hollétét védeni kell.

Négy ukrán emberi jogi és újságíró szervezet a Gyermekjogi egyezmény megsértésével vádolja Moszkvát, többek közt deportálás, jogellenes örökbeadás, valamint a kereszt- és vezetéknevek, sőt a születési dátumok megváltoztatása miatt. Onysiia Syniuk, a Zmina csoport munkatársa szerint ezért szinte nyomon követhetetlenek az érintettek. 2014-ben indult a vitatott Train of Hope Crimea program, amely a Kreml televízióiban videóprofilokkal segítette az örökbeadást. Orosz hivatalnokok tagadják az elrablást, humanitárius mentésről beszélnek; a gyakorlat a 2022-es teljes körű invázió után kiterjedt.