Csaknem tizenháromszoros a jövedelmi különbség a magyar települések között
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint 2025-ben jelentős különbségek voltak a magyarországi települések lakóinak munkajövedelmében. A NAV szja-adatbázisára épülő számítás alapján a nettó havi átlagos munkajövedelem 521 ezer forintot tett ki, miközben a KSH teljes állású munkavállalókra számított nettó átlagkeresete 487 ezer forint volt. A GKI mintegy 4,3 millió munkavállaló adatait vizsgálta, a KSH 3,8 milliós körével szemben.
Településtípus szerint Budapesten 666 ezer, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, a városokban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint volt az átlagos nettó havi munkajövedelem. A fővárosi érték így 48 százalékkal haladta meg a községekét, és 21 százalékkal a megyei jogú városokét. Az eltérések több mint 80 százalékát a földrajzi elhelyezkedés, nem önmagában a településtípus magyarázza.
A legjobban kereső települések élén Telki állt 920 ezer forinttal, Budapest II. és XII. kerületével együtt pedig 981 ezer forint volt a legmagasabb érték. A legszegényebb településen, Csenyétén mindössze 75 ezer forintot mértek, vagyis a két szélső érték között csaknem tizenháromszoros a különbség. A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Bár 2025-ben a szegényebb térségekben gyorsabban nőttek a bérek, a felzárkózás lassú, és nominálisan Budapest, illetve Pest megye gyarapodott a legnagyobb összeggel.