A jeruzsálemi konzulátus bezárása tovább mélyíti a brit–izraeli feszültséget
Izrael elrendelte a brit főkonzulátus bezárását Kelet-Jeruzsálemben, válaszul az Egyesült Királyság által bevezetett szankciókra, amelyek az illegális izraeli telepekről származó áruk behozatalát és a telepekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, köztük a finanszírozást, az építkezést és az ingatlanügyleteket érintették. A brit külügyminisztérium szerint azonban az épület nem szűnik meg működni: hét diplomata maradhat benne, és az intézmény új neve „UK Mission, Jerusalem” lesz. Húsz diplomata, köztük a főkonzul, távozik.
A brit álláspont szerint Izraelnek nincs jogalapja arra, hogy bezárassa a csaknem kétszáz éve brit tulajdonban lévő konzulátust. A képviselet brit állampolgárokat segít Palesztinában, támogatást nyújt a palesztinoknak, és az Egyesült Királyságot képviseli Kelet-Jeruzsálemben, a megszállt Ciszjordániában és Gázában. A bezárásra adott 30 napos határidő lejárta előtt a két ország végül kompromisszumot kötött.
A konfliktus újabb mélypontja egy történelmileg terhelt kapcsolatban. Arthur Balfour 1917-es levele támogatta egy zsidó nemzeti otthon létrehozását Palesztinában, miközben a nem zsidó közösségek jogainak tiszteletben tartását is feltételül szabta. A brit mandátum idején a Menachem Begin vezette Irgun 1946. július 22-én felrobbantotta a jeruzsálemi King David Hotelt. A támadásban 91 ember halt meg: 41 arab, 28 brit, 17 zsidó és öt más nemzetiségű áldozat. A brit kivonulás és Izrael 1948-as függetlensége után a két ország katonai összeütközés közelébe is került.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔