A béremelkedés nagy részét elvitte az áremelkedés Magyarországon

A magyar nettó átlagkereset két év alatt közel 20 százalékkal emelkedett, ám az ebből megvásárolható Big Macek száma csak 2,5 százalékkal nőtt. Ez azt mutatja, hogy a nominális béremelkedés jelentős részét elvitte az áremelkedés: a fizetések vásárlóereje a mindennapi fogyasztás egy könnyen érthető mércéjével alig javult. A vizsgálat szerint az átlag- és mediánkereset különbsége Magyarországon havi 55 hamburgernek felel meg.

Az összehasonlítás az Economist McWages-mutatójára épül. A számítás az OECD átlagkereseti adataiból indul ki, levonja az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók adóit és járulékait, majd a nettó összeget elosztja a helyi Big Mac árával. Így nem az árfolyam, hanem a helyben megkeresett pénz és a helyi árak viszonya határozza meg az eredményt. Az elemzés az OECD 2025-ös adatait és a 2026 júliusi hamburgerárakat használva 36 országot vetett össze.

Éves kereset alapján az Egyesült Államok végzett az első helyen: egy átlagbért kereső dolgozó nettó fizetéséből 10 215 Big Macre futná. Svájc lett a második, Ausztrália a harmadik. Munkaóránként viszont Svájc vezet, ahol körülbelül hét hamburgert ér egy óra keresete, szemben az Egyesült Államok hat és Ausztrália öt Big Macjével. Ez nagyjából kilenc, tíz, illetve tizenkét percnyi munkát jelent.

A mutató országos átlagokat jelez, ezért nem tükrözi minden munkavállaló egyéni helyzetét. Két év alatt Lettországban javult a hamburgerben mért vásárlóerő, Németországban viszont romlott, mert a Big Mac ára gyorsabban nőtt a béreknél.