Továbbra sem tisztázott a CIA szerepe az 1968-as mexikói diákgyilkosságokban
A washingtoni Nemzetbiztonsági Levéltár szerint a CIA továbbra sem hozta nyilvánosságra az 1968-as mexikói diákmészárlást megelőző műveleteinek minden részletét. A JFK-gyilkosság aktáinak feloldása során előkerült iratokból kiderül, hogy az amerikai hírszerzés aktívan beavatkozott Mexikó belpolitikájába, miközben a kulcsfontosságú dokumentumok egy része még mindig cenzúrázott.
A CIA mexikóvárosi állomásának 1947 és 1969 közötti történetét feldolgozó háromkötetes belső jelentés közel tíz, teljesen kitakart oldala foglalkozik a mészárlás előtti diákműveletekkel és Miguel Nazar Haróval, a mexikói Szövetségi Biztonsági Igazgatóság későbbi vezetőjével, aki korábban CIA-kapcsolatokkal rendelkezett. A jelentést Anne L. Goodpasture, a mexikóvárosi állomás egykori tisztje írta; az anyagot 2017 óta többször, legutóbb 2025-ben vizsgálták felül.
A feloldott iratok szerint a CIA 1963-tól pénzzel és operatív támogatással segítette a MURO nevű szélsőjobboldali diákszervezetet. A mintegy kétszáz rohamosztagossal működő csoport kommunista és Castro-párti egyetemisták ellen lépett fel. Az ügynökség emellett lehallgatóeszközökkel, technikai segítséggel és pénzzel támogatta a mexikói állambiztonságot, annak korrupciója és brutalitása ellenére.
1968. október 2-án a hadsereg és a rendőrség tüzet nyitott a Tlatelolcóban békésen demonstráló diákokra. A hivatalos áldozatszámot alulbecsülték, a becslések szerint több százan haltak meg, ezreket pedig letartóztattak. A kutatók az összes fennmaradó CIA-akta teljes nyilvánosságra hozatalát követelik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔