A globális cirkulációs változások állnak a 2026-os történelmi magyarországi hőség és aszály hátterében

Magyarországon 2026-ban 1901 óta a legszárazabb, és egyúttal a második legmelegebb nyarat regisztrálták – ez nem csupán egy rekord a statisztikában, hanem összetett meteorológiai folyamatok eredménye, amelyet a HungaroMet részletes elemzésben dolgozott fel. Horváth Ákos és Breuer Hajnalka szerzőpáros rámutat: a rendkívüli aszály hátterében alapvetően a nagytérségi légköri cirkuláció megváltozása áll. A nyugati szelek öve észak felé tolódott, az óceánok felett tartós, nagy kiterjedésű anticiklonok alakultak ki, amelyek blokkolják a trópusi nedvesség mérsékelt égövi áramlását. Mivel a melegebb levegő eleve több párát képes telítetlen állapotban megtartani, kevesebb felhő képződik, több a napsugárzás, és tovább emelkedik a hőmérséklet – egy önerősítő visszacsatolási folyamat indul el.

A bajt tetézte, hogy már a 2026-os téli félévben sem hullott elegendő csapadék a talajok feltöltéséhez, így a nyár eleji, „medárd-időszaki" konvektív esők is nagyrészt elmaradtak. Június végén az első hőhullám az Ibériai-félszigeten és Franciaországon átvonulva érte el Magyarországot: az afrikai eredetü légtömeg az egész úton nem hűlt le, mert a száraz felszín és az erős napsugárzás tovább táplálta a hőkupola nevű állapotot. A Nyugat-Európában tízezres többlethalálozást okozó júniusi hőség után rövidesen egy második, ciklon előoldalán érkező forró léghullám csapott le júliusban, és az extrém meleg egészen augusztus 7-ig a Kárpát-medence felett tartott, döntő csapást mérve a mezőgazdasági kultúrákra. A szeptemberi első fél is meghatározó maradt az afrikai anticiklon befolyása alatt.

A HungaroMet szakértői szerint az idei szélsőség nem véletlen szeszély, hanem egy néhány éve megindult globális cirkulációs változás részjelensége. Nyitott kérdés marad, hogy ez az állapot tartósan rögzül-e: ha a légkör felmelegedése folytatódik, a jelenle

<truncated 2281 bytes>

uhantak, miután kiderült, hogy a cég vezérigazgatója a Metához távozik.