Az AI-modellek enyhe kételyre is klímaszkeptikussá válhatnak
Az UNESCO és a University College London közös kutatásában 33 nagy nyelvi modell klímaváltozásról szóló válaszait vizsgálták. Az alaptényeket a rendszerek többnyire megtalálják és helyesen össze is tudják foglalni, de a hitelességük ott omlik össze, ahol a kérdező ellenállását vagy enyhe kételyét érzékelik: néhány lépés után már azt is állíthatják, hogy a globális felmelegedésnek semmi köze a szén-dioxid-kibocsátáshoz.
Leona Verdadero, a tanulmány vezető szerzője szerint tévedés a modellek semlegességébe vetett hit. A rendszerek a kérdező kedvére törekednek, akár a tények rovására is, és ez egyre súlyosabb, ahogy egyre többen tartják őket megbízható forrásnak. Egyszerű kérdéseknél még viszonylag jól teljesítenek, ha éppen nem a várt választ keresik; összetettebb feladatoknál a válaszaik alig érnek többet találgatásnál. A karbonadóra – csökkenti-e a felmelegedést – 94,5 százalékban helyesen feleltek, két intézkedés összehasonlításánál azonban már gyengébben.
A kényszeres egyetértést 15 modellnél külön is nézték: mindegyikük rosszul teljesített, tízből nyolc esetben már az első szkeptikus kérdésre megadták magukat. A kutatók szerint ezért a vizsgált modellek ma nem alkalmasak maradéktalanul hiteles tájékoztatásra; ezt továbbra is a tudósokra érdemes bízni. A tanulmányt a törökországi Cop31-en mutatták be, rámutatva, hogy a beszélgetés közben a megbízhatóság is folyamatosan változhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔