Küszöbön álló kínálati válságot és áremelkedést okoz a globális alumíniumiparban a Hormuzi-szoros lezárása
Súlyos kínálati válság és drasztikus áremelkedés fenyegeti a globális alumíniumpiacot a hét hónapja tartó iráni konfliktus, valamint a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárása miatt. A háborút megelőzően a Perzsa-öböl öt arab monarchiája és Irán adta a világ alumíniumtermelésének mintegy tizedét, ám ennek a megközelítőleg 7 millió tonnányi fémnek az exportja szinte teljesen megbénult. A kiesés elsősorban Európát és az Egyesült Államokat sújtja, a londoni fémtőzsdén (LME) pedig négyéves csúcsra, tonnánként 3600–3700 dollár közötti szintre hajtotta fel az árakat. Amennyiben a szoros még további fél évig vagy tovább zárva marad, az alapanyaghiány lavinát indíthat el a jármű-, a csomagoló-, az építő- és a hadiiparban, valamint a zöldenergia-szektorban is.
A válságot mélyíti, hogy több öbölmenti olvasztót közvetlen iráni támadás ért. A legsúlyosabb károkat a világ legnagyobb minőségi alumíniumot gyártó vállalata, az Emirates Global Aluminium (EGA) szenvedte el, ahol a helyreállítás akár egy évet is igénybe vehet. Bár az Aluminium Bahrain létesítményében keletkezett károk enyhébbek voltak, és a termelés elérte a háború előtti szint 80 százalékát, a katari Qatar Aluminium az áram- és gázellátási szűkösség miatt kényszerült kapacitásai visszafogására, ami tartós hiányt vetít előre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔