A NASA far-infravörös PRIMA teleszkópját választotta az új Probe Explorers osztály első küldetésének

A NASA szerdán bejelentette, hogy a PRIMA (PRobe far-Infrared Mission for Astrophysics) a fejlesztés B fázisába lép, ahol az előzetes tervezés és a technológiafejlesztés folyik. A távcső az Explorers Program új Probe Explorers asztrofizikai osztályának első küldetése; a kategóriát a National Academies 2020-as decenális felmérése javasolta.

Nicky Fox, a Science Mission Directorate washingtoni társadminisztrátora szerint a PRIMA a távoli világegyetem következő ablaka: bolygók, csillagok, fekete lyukak kialakulását és a földi víz eredetét vizsgálja. Az 5,9 lábas távcső távoli infravörösben végez mély felméréseket, a James Webb és a rádióteleszkópok közti rést kitöltve. Témái a Naprendszeren kívüli bolygók eredete, a galaxisok és fekete lyukaik fejlődése, valamint a por és a nehéz elemek felhalmozódása.

Megerősítő felülvizsgálat dönt a C fázisról. Ha megvalósul, a projektköltség plafonja 1,2 milliárd dollár, indítás és egyéb nem projektköltségek nélkül; a start célja 2033, öt éves észleléssel. Shawn Domagal-Goldman a Webb- és Roman-távcsövek ritmusához kapcsolta. A küldetést a dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory vezeti, partnerei a Goddard (Greenbelt, Maryland), a Marshall (Huntsville, Alabama), a CNES, az ASI, a DLR, a CSA, a KASI, a JAXA és a UK Space Agency. Az Explorers Program 1958-as Explorer 1 óta több mint száz küldetést indított, köztük az Uhurut és a Cosmic Background Explorert.