Feltárták a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt-kápolna romjait Eger felett

A Dobó István Vármúzeum régészei a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, tavaszi és szeptemberi szakaszokban folytatták a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt-kápolna feltárását Eger felett. Az őszi szezonban embermagasságú falakat és az egykori padlószintet is napvilágra hozták, a belső járószint és a külső környezet vizsgálata nyomán pedig tisztázódott a romos szakrális épület szerkezete. Rákóczi Gergely ásatásvezető szerint azonosították két oltárfülke helyét és a szentély oltáralapozásait; a nyugati csigalépcső kapujának padlószintje mellett a hosszház és a szentély teljes területe bejárhatóvá vált, miután munkagéppel eltávolították az évszázados omladékot. A sekrestyében vakolt falifülkét, kívül kiugró alapozási padkát regisztráltak.

A padlószintről ívelt pengéjű vaskés került elő eredeti fanyelével és virágdíszes veretével, valamint színes üvegablakok apró töredékei. Fémkeresős önkéntesekkel Osztroluczki Pál azonosította a legkorábbi érmét: III. Béla (1172–1196) korából származó rézpénzt. Ehhez járul egy 1528-as I. Ferdinánd-kori ezüstdénár és egy 1769-es, Lotaringiai Ferenc által veretett egykrajcáros, amelyek a hely több évszázados használatát jelzik. Az alapítás ideje a források hiányossága miatt bizonytalan, a 12. századi lelet azonban arra utal, hogy a terület már az Árpád-korban látogatott volt; a kora újkorban és a 18. században búcsújáró helyként működött, mielőtt a falak romlásnak indultak. A múzeum és az újonnan alakult Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület a falak állagmegóvását, konzerválását és a templom befedését tervezi, hogy a műemlék a közönség számára is megtekinthető legyen.