Nepál 20 millió dollárt kér az augusztusi árvizek után, nem elégedik meg a szimpátiával

Nepál 20 millió dollárt, alig 17,5 millió eurót kér az ENSZ által támogatott Kár- és Kárkompenzációs Alapból az augusztusi pusztító áradások után – közölte Geeta Chaudhary környezetvédelmi miniszter a DW-nek adott exkluzív interjúban. Kathmandu klímaigazságosságot követel, és nem elégszik meg a szimpátiával: a miniszter szerint már hivatalos levelet küldtek az alapnak, és a legtöbb országtól pozitív választ kaptak.

Az árvizek és földcsuszamlások augusztusban több mint 1400 emberéletet követeltek, több ezer ember eltűnt. A villámárvizek otthonokat, mezőgazdasági területeket és infrastruktúrát rongáltak; a mentés és a károk felmérése több térségben még tart. Chaudhary szerint a szimpátia önmagában kevés, igazságra van szükség, és a legnagyobb kibocsátóknak fizetniük kell az ilyen katasztrófákért. Nepál a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak nagyjából 0,1 százalékát adja, földrajza miatt azonban különösen sérülékeny: a Himalájában emelkedő hőmérséklet gyorsítja a gleccserek olvadását, és növeli a gleccsertavi átszakadások, a földcsuszamlások és a szélsőséges időjárás kockázatát. A miniszter a halálos áradásokat a klímaváltozáshoz köti; a tudósok szerint a felmelegedés növelheti az ilyen események valószínűségét és súlyosságát, egy konkrét katasztrófa ok-okozati bizonyítása azonban általában részletes attribúciós vizsgálatokat igényel, és a gleccser- és permafrosztromlás, a szélsőséges időjárás és a geológiai adottságok együttesen is szerepet játszhatnak.

A kormány a novemberi, Törökországban tartandó COP31 klímacsúcson nem elégszik meg homályos ígéretekkel és lassú fejlesztési segéllyel, a hegyvidéki országok kockázataira hívná fel a figyelmet, és a közelmúltbeli katasztrófát az ENSZ Közgyűlése elé is vinné. Chaudhary szerint a legkevésbé fejlett országok timor-lestei találkozóján a többi LDC-ország kiállt Nepál mellett.