Mítoszok és szimbólumok vászonra festve – Gauguin a Szépművészetiben
A budapesti Szépművészeti Múzeumban látható „Bonjour, Monsieur Gauguin – A posztimpresszionisták és szimbolisták körei” című tárlat százötven remekművet mutat be, köztük nyolcvan Paul Gauguin-alkotást. A világ múzeumaiból többéves munkával kölcsönzött anyagot Geskó Judit, a múzeum tudományos tanácsadója válogatta, aki a korábbi budapesti Monet-, Van Gogh- és Cézanne-kiállítások kurátora is volt.
A kiállítás megmutatja, hogyan lépett túl a posztimpresszionizmus Monet és Renoir pillanatnyi benyomásokat rögzítő festészetén: Gauguin és Paul Cézanne tudatosan komponálták meg képeiket. A tárlat cáfolja a magányos művészről élő tévhitet is, hiszen felvonultatja Gauguin kortársait, köztük Émil Bernard-t, a vele Arles-ban együtt élő Van Goghot, valamint tanítómesterüket, Camille Pissarrót, akitől „A külső sugárutak. Hóhatás” című festmény látható. Külön érdekesség Cézanne és Gauguin feszült kapcsolata: utóbbi negyvenkét évesen megvásárolta Cézanne „Csendélet gyümölcsöstállal” című képét, majd párhuzamos ecsetvonásait a „Nő Cézanne egyik csendéletével” című portréja hátterében is felhasználta.
Bár az életmű több kulcsdarabja – így a Bostonban őrzött, négyméteres „Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?”, a „Sárga Krisztus” vagy az „Ia Orana Maria” – nem szerepel Budapesten, a tárlat jól érzékelteti Gauguin az élet nagy kérdéseit kutató világképét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔