Visszaszorult a hálapénz, de erős maradt a protekció az egészségügyben

A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közel kétezer orvos bevonásával készült kutatása szerint a 2021-es tiltás óta a hálapénz korábbi rendszere nagyrészt visszaszorult, a kapcsolati előnyök és a protekció azonban továbbra is erősen jelen vannak az egészségügyben. Az elmúlt évben az orvosok mintegy kétharmadát próbálták ismeretség alapján befolyásolni. A válaszadók 69 százaléka szerint a vezetői pozíciókat gyakran nem teljesítmény, hanem lojalitás alapján töltik be, 63 százalékuk pedig úgy látja, hogy az előrejutás elsősorban személyes kapcsolatokon múlik.

A bérezést 61 százalék tartja elégtelennek az állami orvosok esetében, a szakdolgozók fizetését pedig 90 százalék ítéli nem megfelelőnek. A kizárólag közszférában dolgozó orvosoknak csak 25 százaléka elégedett a keresetével, míg a magánszférában ez az arány 51 százalék. A motivációhoz a többség szerint a fizetés és a munkakörülmények együttes javítása szükséges. A közérzetet jelző válaszok alapján 45 százalék túlterhelt, 34 százalék frusztrált, és csak minden tizedik orvos érzi magát megbecsültnek.

A köz- és magánegészségügy határai sok helyen elmosódnak: 68 százalék látott már párhuzamos köz- és magánellátást kórházi osztályon. A magánellátást szakmailag csak 14 százalék tartja jobbnak, miközben 84 százalék szerint komplikáció esetén a beteg visszakerül az állami rendszerbe. A legfontosabb reformok között az érdemalapú vezetőkinevezés, az átlátható előmenetel és a teljesítményértékelés szerepel.