Vétóval is fenyegetnek egyes tagállamok az EU költségvetési vitájában
Október 15-én Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők tárgyalása a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretről, vagyis az EU következő költségvetéséről. A tagállamok már a csúcs előtt eltérő álláspontokat képviseltek. A Németország vezette „fukar államok” – Dánia, Ausztria, Finnország, Hollandia és Svédország – a költségvetés további csökkentését sürgetik. A Magyarországot is magában foglaló kohézió barátai ezzel szemben a felzárkóztatási források és az agrártámogatások megőrzését, illetve növelését szeretnék.
Az Európai Bizottság közel 2 billió eurós javaslatát egy ír kompromisszumos terv 141 milliárd euróval mérsékelné, de ezt egyik oldal sem tartja elfogadhatónak. Friedrich Merz német kancellár további jelentős kiadáscsökkentést vár, miközben a versenyképességi és védelmi programok finanszírozását megőrizné, főként a bürokratikus kiadások visszafogásával. Ulf Kristersson svéd ügyvivő miniszterelnök „elfogadhatatlannak” nevezte a jelenlegi irányt, és no-go zónáról beszélt.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint az új költségvetésben a kohéziós politika és az agrártámogatások helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a védelemnek, a határbiztonságnak, az illegális bevándorlás elleni fellépésnek és a versenyképességnek. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök viszont nagyobb keretet szeretne, hogy a hagyományos és az új uniós prioritások egyszerre kaphassanak pénzt. Andrej Babis szerint egyszerűen több forrásra van szüksége az EU-nak és Csehországnak. Magyar Péter arról számolt be, hogy a kohézió barátai közül több tagállam a decemberi csúcson akár vétóra is kész lehet, ha nem születik számukra elfogadható megállapodás. António Costa az év végéig szeretné lezárni a folyamatot, de a vezetők már most hosszú, akár a 2020-as, ötnapos csúcshoz hasonlóan nehéz egyeztetésre számítanak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔