A dán hírszerzés szerint Oroszország hónapokon belül korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen

A dán védelmi hírszerzés (DDIS) csütörtöki jelentése szerint alacsony, de növekvő a kockázata, hogy Oroszország a következő hónapokban korlátozott katonai támadást indítson egy NATO-tagállam ellen. A szolgálat szerint a Kreml több mint négy és fél év ukrajnai háború után kockázatvállalóbbnak tűnik. Elszigetelt, nagy hatótávolságú fegyveres csapások érhetik az Ukrajna támogatása szempontjából kritikus infrastruktúrát. A DDIS ezt „kétségbeesett lépésnek” nevezte, amely a fokozott hibrid támadásokhoz hasonlóan hónapokon belül bekövetkezhet. Célja az európai erőforrások elvonása Ukrajna támogatásától, és megosztottság szítása a NATO-ban, ha a szövetség nem tudna egységes választ adni.

A szolgálat nem lát jeleket teljes körű invázióra, de nem zárja ki. Korlátozott létszámú, esetleg jelvény nélküli csapatokat is bevethet a határos NATO-tagállamokban; egy ilyen felvonulás nehezen lenne leplezhető, és több hónapos előkészítést igényelne. Oroszországgal határos NATO-tagok: Finnország, Norvégia, Lengyelország, Lettország, Észtország és Litvánia.

Lengyelország csütörtökön szabotázsnak minősített egy Starlink földi állomáson keletkezett tüzet, amely az internetszolgáltatást, köztük az ukrán hadseregét is zavarhatta. Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes a Reuters szerint azt mondta, a felelős még nem tisztázott, de „sok jel arra utal, hogy ez összhangban van Oroszország új támadási doktrínájával”. Az orosz londoni nagykövetség szóvivője a CNBC megkeresésére azonnal nem volt elérhető; a Kreml korábban hasonló esetekben tagadta a részvételt. A DDIS szerint Oroszország fokozza a hibrid háborút a Nyugat és a NATO ellen, a korábbinál súlyosabb következményekkel: létfontosságú társadalmi funkciókat károsító kiber- és emberáldozat kockázatával járó szabotázstámadásokkal.