Megosztja a járókelőket a nyilvánosságra hozott ügynöklista
Az állambiztonsági ügynökakták és a mágnesszalagok adatainak nyilvánosságra hozatala erősen megosztja a közvéleményt. A Blikk egy forgalmas budapesti aluljáróban kérdezte meg a járókelőket arról, rákerestek-e rokonaikra a közzétett adatbázisban, és helyeslik-e, hogy a listák hozzáférhetővé váltak. A megszólalások alapján a múlt feltárása sokaknak megkönnyebbülést jelentett, mások azonban attól tartanak, hogy a hiányos adatok ártatlan embereket és családokat bélyegezhetnek meg.
Többen már az első napokban ellenőrizték szüleik, nagyszüleik vagy ismerőseik nevét. Egy fiatalember elmondta, hogy nem talált hozzátartozót a listán, amit komoly megkönnyebbülésként élt meg, ugyanakkor úgy tudja, az adatoknak csak körülbelül egyharmada került nyilvánosságra. Egy idősebb nő inkább nem kutatott, mert nem akart régi sebeket feltépni. A járókelők szerint a nyers névsor nem különíti el a tudatosan együttműködő besúgót attól, akit megzsaroltak, vagy akiről a tartótiszt valótlan adatokat rögzített.
A beszélgetésekben az időzítés és a politikai felelősség kérdése is előkerült. Egyesek szerint évtizedekkel a rendszerváltás után a közzététel inkább eltereli a figyelmet a jelen problémáiról, mások pedig a besúgói reflexek továbbélését látják benne. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy a kommunista állambiztonság dokumentumait nem szabad automatikusan hiteles bizonyítékként kezelni. A NEB már 2017-ben támogatta a mágnesszalagok kutathatóságát, de ellenezte a kontrollálatlan közzétételt, mert sok esetben nincs meg a háttérirat, amelyből kiderülne, történt-e valódi jelentés vagy aláírás.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔