Akadoznak a TOP Plusz önkormányzati beruházásai
Az uniós támogatás megítélése önmagában még nem jelenti azt, hogy egy önkormányzati beruházás ténylegesen el is indul, vagy megfelelő ütemben halad. A TOP Plusz programban több magyarországi fejlesztésnél éppen ez okoz gondot: a projektek előkészítése, elindítása és finanszírozása nehézkes, ezért jelentős különbség alakulhat ki a papíron lekötött források és a beruházások valós előrehaladása között. A rövid összegzés szerint a Tisza hozzáférhetővé tette az uniós forrásokat, a brüsszeli háttérbeszélgetésen azonban azt vizsgálták, hogy ezek felhasználása a gyakorlatban miként valósul meg.
Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint Magyarország a kohéziós programok végrehajtásában, a projektek kiválasztása és a kifizetések tekintetében is elmarad az uniós átlagtól. A 2021–2027-es időszakban 19,6 milliárd euró kohéziós támogatás áll rendelkezésre, a hazai társfinanszírozással együtt pedig 24,3 milliárd eurós fejlesztési keret vehető igénybe. Ez a 2024-es magyar GDP 9,5 százalékának felel meg. Az eredeti, 21,7 milliárd eurós keretből 2024 és 2025 végén összesen mintegy 2,12 milliárd euró veszett el.
2026 márciusáig a rendelkezésre álló keret 58,8 százalékának megfelelő értékben választottak ki támogatandó projekteket, ez azonban nem azonos a megvalósult beruházásokkal vagy a kifizetésekkel. A brüsszeli egyeztetésen három fő akadályt emeltek ki: a projekt-előkészítési kapacitások hiányát, a szakmai és szervezeti erőforrások szűkösségét, valamint a finanszírozási nehézségeket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔