Hangulatváltás Kínában: a munkásirodalom a hatalmat kezdi kritizálni

A Foreign Policy elemzése szerint a kínai irodalomban jelentős hangulatváltás zajlik: Peking évtizedeken át támogatta a munkásosztály megpróbáltatásairól szóló regényeket, ám egyre több szerző fordul az államot okoló irányba. Ez azzal néz szembe, amit Mao Ce-tung 1942-ben ismertetett kulturális doktrínájával valósít meg: a szocialista realizmus szerint a művészetnek a politikát kell szolgálnia, és a párt dönti el, melyik munkásnarratíva emelkedik ki – digitális korban azt is, melyiket takarítják le az internetről. Ma a munkásirodalom Kína becsült 320 millió alkalmi munkásáról szól, és Murong Hszüecun szerint az irodalom határa világos: „a szenvedést ábrázolhatod, de azt nem szabad kimondani, hogy az kormányzathoz fűződik”. A trendet jelzi, hogy idén júliusban egy ételfutár, Vang Csi-ping verseskötete nyerte el az ország egyik legrangosabb irodalmi díját, Hu An-jen 2023-ban pedig bestseller lett „Pekingben csomagokat szállítok” című memoárjával. Mindez makrogazdasági háttérrel történik: a kínai ifjúsági munkanélküliség júliusban 17,9 százalékra nőtt, miközben az Egyesült Államokban 9,1 százalék volt, és Peking az évtizedek óta legalacsonyabb növekedési célt tűzte ki.