Az ENSZ emberi jogi hivatala 61 céggel bővítette a telepes telephelyekhez kötődő feketelistát

Az ENSZ emberi jogi hivatala 61 további vállalatot vett fel arra a feketelistára, amely a megszállt Ciszjordániában lévő izraeli telepes telephelyekhez kötődő üzleti kapcsolatok miatt a palesztin emberi jogok megsértésével vádolja a cégeket. A lista így 214 vállalatot tartalmaz, 11 országbeli székhellyel; a túlnyomó többség izraeli. A tavalyi 158-as névsorból ötöt töröltek. A jegyzéket 2020-ban hozták nyilvánosságra, az ENSZ emberi jogi tanácsának szavazása nyomán. A tanácsnak nincs kényszerítő hatásköre: a cél a nyilvános megnevezés és megszégyenítés. Nem világos, hogy a felvétel anyagilag hogyan érintette a cégeket. A hivatal a vállalatokat előre értesítette, és válaszjogot adott.

Volker Türk emberi jogi főbiztos szerint a jelentés emlékeztet arra, hogy a cégeknek emberi jogi felelősségük van, és átvilágítást kell végezniük, hogy ne keveredjenek jogsértésekbe. Izrael kategorikusan elutasítja a közzétételt. A genfi izraeli diplomáciai képviselet szerint az adatbázis olyan vállalkozásokat akar feketelistára tenni, amelyek semmilyen szabálysértést nem követtek el, és a barátokat arra kérik, ne engedjenek ennek a „csúnya kísérletnek”. A jelentés akkor készült, amikor a telepek újabb nemzetközi nyomás alá kerültek: Nagy-Britannia kereskedelmi tilalmat vezetett be a megszállt Ciszjordániában lévő izraeli telepekkel szemben, és „telepes terroristák” etnikai tisztogatásáról beszélt; Franciaország és Kanada hasonló lépést jelentett be.