Komoly összegeket veszíthet, aki rosszul dönt a nyugdíjba vonulás előtt
A nyugdíjba vonulás előtt sok magánnyugdíjpénztári (manyup) tagnak megéri visszalépni az állami rendszerbe: így a teljes társadalombiztosítási nyugdíjra válhatnak jogosulttá, és a pénztári megtakarítás reálhozamát is megkaphatják. Farkas András Nyugdíjguru hírlevele szerint a visszalépő ellátását úgy kell megállapítani, mintha soha nem lett volna manyup-tag: nem alkalmazzák a manyup-tagok állami nyugdíját csökkentő szorzót, a rendszer úgy tekint rá, mintha a teljes járulékot végig az állami kasszába fizette volna. Az állami nyugdíjban ezért nem szenved veszteséget, és megilleti a visszalépő tag juttatása is, amely lényegében a reálhozam, és ténylegesen folyósítják.
Ha valaki nem lép vissza, állami nyugdíját a szorzóval csökkentik, cserébe a manyuptól pénztári járadékot igényelhet. A járadékot az egyéni számla egyenlegének a várható további élettartam hónapszámával való osztásával számítják; a pénztárnak az induló összeget közölnie kell. Járadékot kizárólag a Horizont manyup fizethet: a Budapest manyup tagjának, ha nem akar visszalépni, előbb át kell lépnie a Horizontba. Hüvelykujjszabály, hogy akkor érdemes visszalépni, ha az állami nyugdíj meghaladná a pénztári járadék ötszörösét; maradni csak akkor indokolt, ha a nyugdíj megállapításának kezdőnapjára pontosan kiszámolt járadék nagyobb, mint a manyup-tagság miatt kieső állami nyugdíjrész.
A manyup nem önkéntes megtakarítás, hanem a kötelező járulék átirányított része és annak hozama, ezért hiányzik az állami kasszából. Visszalépéskor nem jár az állami nyugdíjon felüli plusz ellátás: ugyanazt kapja a tag, mint aki soha nem volt manyup-tag. Aki nem lép vissza, 2010. szeptember 30-áig kevesebb járulékot fizetett az állami rendszerbe, ezért kell csökkenteni a TB-nyugdíját, és a pénztári járadéknak kell fedeznie a kieső részt. Visszalépni addig lehet, amíg a tag nem kéri a járadék folyósítását.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔