Archimedész csavarját arany elektródák közé függesztett spirálmolekulává zsugorították, és árammal irányított forgást hajtanak vele
A görög matematikus és feltaláló, Archimedész közel kétezer évvel ezelőtt vízhegyre emelésére szolgáló csavart alkotott; ezt a szerkezetet most molekuláris méretűvé zsugorították, és elektromos áramot szabályozható forgássá alakító motorként működtetik. A gép egy spirál alakú molekulából áll, amelyet két arany elektróda közé függesztettek; a Weizmann Intézet, a koppenhágai egyetem és az augsburgi egyetem kutatóinak közös munkája a legkisebb skálán működő gépek felé nyithat utat. A spirálmolekulát Michael Pittelkow, a koppenhágai egyetem kémiai tanszékének professzora, a szerves szintézissel, fizikai szerves kémiával és kiralitással foglalkozó Pittelkow-laboratórium vezetője készítette, a Weizmannnál pedig kimélyített, éles arany elektródák közé helyezték. Amikor elektronok haladnak át a spirálon, impulzusmomentumot adnak át a szerkezetnek, amely így forog, mint a széltől meghajtott turbina; a feszültség polaritása dönti el a forgás irányát. Egyedi megfigyelés, hogy a molekula vezetőképessége forgás közben drámaian nőtt, bizonyos elrendezésekben akár százszorosára. Az augsburgi egyetem kvantummechanikai szimulációi szerint a forgás egyes konfigurációkban jóval hatékonyabb áramvezetést tesz lehetővé, mint az álló állapot. Fabian Pauly elméleti fizikus, a tanulmány társszerzője szerint kimutatták: az áram irányított forgást kelt, a forgás pedig visszahat az áramra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔