Az Eurostat adatai szerint továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet Kelet-Európában

Az Eurostat adatai szerint 2023-ban mintegy 1,6 millió halálesetet – az összes uniós elhalálozás 32,5 százalékát – okoztak a keringési rendszer betegségei, köztük az ischaemiás szívbetegségek és az agyérbetegségek. A statisztikák éles kelet–nyugati különbségeket tárnak fel: míg öt francia régióban a 20 százalékot sem éri el ez az arány, és dán, illetve holland területeken is alacsony, addig az EU 25 olyan régiójában, ahol a halálozások legalább feléért e kórképek felelnek, kizárólag kelet-közép-európai térségek – köztük valamennyi bolgár és román, valamint hat magyar régió – találhatók.

A legmagasabb értékeket Bulgáriában (Yuzhen tsentralen 67,3%, Yugoiztochen 66,4%) és Romániában (Sud-Vest Oltenia 63,8%) mérték; 2011 ó

<truncated 151 bytes>

a halálozások legalább felét szív- és érrendszeri kórképek okozzák.

A KSH adatai alapján a hazai arány az 1990-es évek eleji 52 százalék feletti szintről 2025-re mintegy 47 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy még mindig közel minden második haláleset ehhez kapcsolódik. A tartósan rossz mutatók hátterében a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az étrend, valamint a megelőzés és korai felismerés hiányosságai állnak.