Az Európai Bizottság új, 2040-ig szóló energiacélokat készít elő
Az Európai Bizottság a következő hónapokban új, 2040-ig szóló energiacélokat hoz nyilvánosságra. A tervezett irányvonal középpontjában az áll, hogy az Európai Unió gyorsabban csökkentse a fosszilis energiahordozók importját, és a külső sokkhatásoknak kevésbé kitett, hazai tiszta energiaforrásokra támaszkodjon. Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok megmutatták az európai energiarendszer sebezhetőségét: az EU több mint 100 milliárd euró többletet költött olaj- és gázimportra.
A Bizottság szerint a tiszta átállás felgyorsításához egyszerre kell bővíteni a megújuló és nukleáris kapacitásokat, megerősíteni az energiahálózatokat, rövidíteni az engedélyezési folyamatokat és javítani a határokon átnyúló összeköttetéseket. Az európai gazdaság, a közlekedés és a háztartások villamosítása csak korszerűbb hálózatokkal valósítható meg. A megújulók ingadozó termelését stabil alaperőművek egészíthetik ki, ezért a meglévő atomerőművek mellett a kis moduláris reaktorok és a fúziós fejlesztések is szerepet kaphatnak.
Az EU már eddig is jelentős eredményeket ért el. Egy év alatt 89 gigawatt új megújuló kapacitás épült ki, a nap- és szélenergia pedig megelőzte a fosszilis forrásokat a villamosenergia-termelésben. 2022 óta 17 százalékkal csökkent a gázfogyasztás, miközben az orosz földgáz korábbi, 40 százalékos részesedése 10 százalék alá esett. A megújuló energiához kapcsolódó infrastrukturális magánberuházások 2024-ben már 15,5 milliárd eurót értek el. A 2040-es célok ezt a folyamatot gyorsítanák tovább, az energiabiztonságot, a versenyképességet és a kibocsátáscsökkentést közös stratégiai feladatként kezelve.