Késő diagnózissal és gyógyszerhiánnyal küzdenek a gázai mellrákos betegek
A gázai mellrákos betegek számára a háború nemcsak az ellátást nehezítette meg, hanem a diagnózist és a kezelések időzítését is súlyosan befolyásolja. Hiba Musbah, a Deir el-Balahból származó 36 éves, háromgyermekes anya 2024 januárjában fedezett fel csomókat a jobb mellében, ám a háború és a kitelepítés miatt kezdetben nem fordult orvoshoz. Bár a vizsgálatok után sürgős műtétre lett volna szüksége, a Nasszer Kórház környéki izraeli katonai támadások miatt az operáció két hónapot késett. A kemoterápiát később további hét hónappal kellett elhalasztani, mert nem álltak rendelkezésre a szükséges gyógyszerek.
Musbah már hét kemoterápiás kezelésen van túl, a nyolcadikra készül, állapota azonban tovább romlik. Nehezen jár, egyik karját is nehezen mozgatja, hát-, láb-, váll- és szemfájdalommal küzd, miközben a kezelés a haját és a körmeit is károsította. Új CT-vizsgálatra lenne szüksége, de az állami kórházakban nincs működő berendezés. A magánvizsgálat körülbelül 150 sékelbe, azaz 48 dollárba kerül, és akár három hónapot is várni kell rá. Orvosa attól tart, hogy a betegség továbbterjedt, de ezt hónapok óta nem tudják ellenőrizni.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború előtt évente mintegy 360 új mellrákos esetet regisztráltak, 2024-ben azonban csak 250-et, 2025-ben pedig körülbelül 260-at. A számok valószínűleg nem tükrözik a valós helyzetet, mert az emlőszűrés és a korai felismerés rendszere nagyrészt összeomlott. A mammográfok ismételt meghibásodása, a laboranyagok hiánya, a kemoterápiás és célzott gyógyszerek szűkössége, valamint a teljesen kiesett sugárterápia miatt sok beteg későn jut ellátáshoz. Musbah nagyjából két éve vár arra, hogy engedélyt kapjon a Gázából való távozásra, hogy máshol folytathassa kezelését.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔